Bőrünk legfelső rétege a hámréteg. A hámréteg további öt alrétegre osztható, melynek legalsó, azaz az alapi (=bazális) rétege vég nélkül osztódó sejtekből áll. ,,Leánysejtjei” folyamatosan haladnak a bőrfelszín felé, majd elhalnak és leválnak. Az elhalt és leválni készülő réteget szarurétegnek nevezzük. Ha az osztódás, az elszarusodás és a leválás egyensúlyban van, akkor egy optimális helyzet áll fent a bőr hámrétegében. Azonban történhet fennakadás a szaruképzés folyamatában, melyeknek a jelei lehetnek a szaruréteg felvastagodása, a bőrlégzés gátoltsága, kis faggyúdugók (mitesszerek) kialakulása, felszíni ráncok megjelenése. Hámlasztással ezeket a problémákat kezelhetjük és meg is előzhetjük. Hogy pontosan hogyan, abban Boronkay Vica, A Kozmetika Közép- és Mesterfokon című könyv szerzője segít nekünk.
Mit is jelent pontosan a radírozás, vagyis a peeling?
Radírozás során eltávolítjuk az elhalt de még a bőrön „egymásba kapaszkodó” szarusejtek egy részét. Ezáltal a bőr eredményesebben tudja a soron következő kozmetikumok hatóanyagait felvenni, vagyis nem az élettelen szarusejtjeinket bombázzuk az értékes hatóanyagokkal. A bőrradírok azonban nem a mindennapos bőrápolási protokoll részei, elég 8-10 naponta alkalmazni őket. Túl gyakori használatuk ugyanis pont ellentétes hatást váltja ki, mint amit várunk tőlük. A túlzásba vitt koptatást az agy vészállapotként értelmezi, és a hámsejtek osztódásának fokozására ad parancsot, vagyis védekezésképpen felvastagítja a szaruréteget.
A helyes radírozás eredményeképpen fokozódik a bőr mikrokeringése és ez által a bőrlégzés is, továbbá a tisztátalanságok (pl. mitesszerek) mennyisége is csökken. A radíroknak, szakszóval peelingeknek több típusa is létezik.
A biológiai peelingek enzimeket tartalmaznak. A kozmetikai gyakorlatban főként az ún. fehérjebontó enzimeket (proteinázok, peptidázok) részesítik előnyben, melyek drasztikus beavatkozástól mentesen bontják meg a szarusejtek közötti állományt, ezzel segítve az elhalt sejtek leválását a bőrről. Gyakran alkalmazzák a kozmetikumgyártók erre a célra a papajából kivont papaint, az ananászból nyert bromelint, de olykor találkozhatunk baktériumok által előállított fehérjebontó enzimmel pl. a substilizinnel is. Érzékeny, gyulladásra hajlamos, valamint gyulladt, aknés bőrök esetén is használhatóak, megfelelő nappali fényvédelem mellett nyáron is biztonsággal alkalmazhatóak.
A mechanikai peelingek (fizikai hámlasztók) apró „darabkákat”, például poliamidszemcséket, agyagot, magőrleményeket és hasonlókat tartalmazhatnak. Az ilyen típusú peelingek bemasszírozása, dörzsölése során az elszarusodott, lazábban kötődő szarusejtek leválnak a bőr felszínéről. Az ilyen típusú radírok intenzitása függ a bennük lévő szemcsék méretétől, mennyiségétől és durvaságától. A mechanikai peelingeket érzékeny, gyulladásra hajlamos, valamint gyulladt, aknés bőrök esetén kerülni kell. A testradírok javarészt mechanikai szemcséket tartalmaznak.
A kémiai peelingeket a bőr struktúrájának javítására, az erősebb szarusodás, illetve olyan bőrhibák kezelésére is szokás használni, mint a szeplők vagy a kisebb hegek. Fontos hangsúlyozni, hogy az otthoni ápolásra szánt, a professzionális kozmetikai célú és az orvosi felhasználású savak között mind a savkoncentrációban, mind a pH- értéket illetően jelentős különbségek vannak. Ez az a pont, ahol kettéválik a bőrradírozás és a bőr hámlasztásának fogalomköre. A savas peelingek magasabb pH-értéken (3,5- 4,5) dolgoznak, felületi szaruoldást végeznek, s gyakorta szabad szemmel nem is látható, úgynevezett púderes hámlást idéznek elő. Segítik a bőr regenerálódását, megtisztítják felszínét a túlzott zsírfelrakódástól, az elhalt szaulemezkéktől s ezután a bőr jobb kapacitással tudja felvenni az értékes hatóanyagokat.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
A professzionális kozmetikai kezelések hámlasztásai már konkrét megoldásokat kínálnak a bőrhibák enyhítésére, megszüntetésére. A pH- értéktartomány itt már alacsonyabb (1,7-3,5 közötti) ami komoly odafigyelést és szakmai tudást igényel. Itt már valódi bőrmegújításról van szó. A kezelési protokollban az előkészítés részeként, az aktív hámlasztó fázisban, a regeneráló utókezeléskor, és az otthoni ápolásba beépítve is jelen vannak a savak. Az adott bőrproblémát (anti-aging, pigmentfoltok, problémás bőrök, hegek) célozzák meg kúraszerűen, egyéb hatóanyagokkal kiegészítve. Tünetként már a szabadszemmel is látható úgynevezett korpázó hámlás figyelhető meg. A kezelések kiegészítése, a bőr támogatása, hidratálása, védelme nélkülözhetetlen a kúra alatt és utána egyaránt.
A leírtak tükrében összegezve tehát fontos tény, hogy a savak nem játékszerek! Használatuk pontos tervezést, rákészülést és kiegészítő bőrápolást igényel. Ugyan rendkívül divatosak az otthoni savas hámlasztások, azonban kellő ismeret hiányában, nem átgondolt alkalmazásukkal csak árthatunk a bőrünknek. Lehet hogy rövid távon nem látjuk jelét a helytelen beavatkozásnak, a bőr azonban nem felejt, és akár már néhány év elmúltával is nem várt bőrelváltozások, bőrállapotromlások jelentkezhetnek.
Milyen gyakran érdemes otthoni savas hámlasztókat használni?
Az otthoni savas hámlasztókat érdemes kúraszerűen használni. Ezt azt jelenti, hogyha egy hámlasztó csomagolására rá van írva, hogy hetente 2-3 alkalommal ajánlott használni, akkor ezt nyugodtan tehetjük, viszont legfeljebb 6 hétig egyhuzamban, utána érdemes néhány hét szünetet tartani, majd a kúrát újrakezdeni. Az olyan gyengébb savakat viszont, mint a tejsav, PHA vagy aszkorbinsav (C-vitamin) nyugodtan lehet hetente használni. A kulcs az egyéni bőrreakció megfigyelése, vagyis hogy lássuk, hogyan reagál a bőrünk a különböző hatóanyagokra. Mindennapi használatra a szakértő egyik savas hámlasztót sem javasolja.
Mik a túlhámlasztás tünetei?
Radírozás során eltávolítjuk az elhalt de még a bőrön „egymásba kapaszkodó” szarusejtek egy részét. Ezáltal a bőr eredményesebben tudja a soron következő kozmetikumok hatóanyagait felvenni vagyis kvázi nem az élettelen szarusejtjeinket bombázzuk az értékes hatóanyagokkal, hanem valóban a hám mélyebb rétegeibe is be tudjuk juttatni azokat. A bőrradírok azonban nem a mindennapos bőrápolási protokoll részei, elég 8-10 naponta alkalmazni őket. Túl gyakori használatuk ugyanis pont ellentétes hatást vált ki, mint amit várunk tőlük. A túlzásba vitt koptatást az agy vészállapotként értelmezi, és a hámsejtek osztódásának fokozására ad parancsot, vagyis védekezésképpen felvastagítja a szaruréteget, a bőr érzékenyebb lesz, elkezd hámlani, húzódni kezd és sérülékenyebb lesz.
Melyek a leggyakoribb hámlasztáskor használt savak és mi a különbség köztük?
A glükonolakton (gluconolacton) és a laktobionsav (lactobionic acid) szerves poli-hidroxisavak (PHA). Kíméletesen hámlasztják a bőrt, erősítik a bőr barrier funkcióját, hidratáló és antioxidáns tulajdonságúak. Nem okoznak bőrirritációt így érzékeny, gyulladásra hajlamos bőrűek is használhatják. Továbbá megfelelő fényvédő (UVA és UVB) krém alkalmazása mellett nyáron is bevethetőek.
A tejsav (lactic acid), a tejsavbaktérium hatására a laktózból, vagyis a tejcukorból keletkező, az emberi szervezetben is megtalálható szerves alfa-hidroxisav (AHA). Stimulálja a hám speciális zsíranyagának a ceramidnak a szintézisét, ezáltal támogatja a bőrbarriert, így gátolja a felhám vízvesztését. A bőr önregeneráló folyamatait segíti.
A mandulasav (mandelic acid) is szerves alfa- hidroxisav (AHA). Antibakteriális, faggyúszabályozó, gyulladáscsökkentő, továbbá kollagénszintézist fokozó hatású, így aknekezelésre és a bőr regenerálására egyaránt használható.
Az almasav (malic acid) szerves dikarbonsav, gyümölcssav. Kíméletes hámlasztó, egyben bőrregeneráló és bőrhalványító tulajdonságú így megtalálható az aknekezelő, pigmenthalványító, és öregedásgátló termékpalettákban is.
A glikolsav (glycolic acid) kismolekulájú alfa-hidroxisav (AHA) így a bőrbe könnyen tud behatolni. Hámoldó, regeneráló, bőrmegújító, halványítja a bőr elszineződéseit. Fokozza a kollagén termelődését ezáltal csökkenti a hegek mélységét.
Szalicilsav (salicylic acid) szerves béta- hidroxisav (BHA). Zsíroldékony, így a bőr mélyebb rétegeiben is képes hatni. Eltávolítja az elhalt hámsejteket, oldja az erősebb szarusodást is így bőrkeményedések, tyúkszemkezelő termékek hatóanyagaiként is szerepel. Általában arcbőr kezelő sorokban AHA- savakkal kombinálva van jelen, azok hatásfokát emelve. Megnyitja az eltömődött pórusokat, antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatású. A zsíros tisztátalan bőrök kezelésében jótékony. A bőrt érzékenyíti, illetve savintolerancia is felléphet alkalmazásakor, ezért a bőr reakcióit folyamatosan figyelni kell a kezelések során.
Azelainsav (azelaic acid) a gabonanövényekben is előforduló szerves sav. Enyhe és közepesen súlyos aknés, azaz pattanásos bőr kezelésében jó eredménnyel alkalmazzák. Gátolja az aknét okozó baktérium növekedését, ezáltal tisztán tartja a bőr pórusait. Gyulladásgátló hatással is bír, így a kivörösödött, rosaceás bőr kezelésére is jótékony. Továbbá az azelainsav a bőr festékanyagának (melanin) kialakításáért felelős enzim működését gátolja, ezáltal a pigmentfoltok kialakulását is szabotálja a bőrben.
Aszkorbinsav (ascorbic acid) vagyis a C-vitamin egy vízoldékony, szerves poli-hidroxisav (PHA). Az immunrendszerünk támogatójaként közismert vitamin. Azonban nem csak belsőleg, de külsőleg a bőrön alkalmazva is számos jótékony hatással bír. Antioxidáns, így halványító, ugyanis a bőrfesték képződése egy oxidációs folyamat, amire gátlóan hat. Emellett hidratáló, regeneráló tulajdonságú. Segíti a kollagén képződését a bőrben. Az anti-aging és a foltkezelő kozmetikumok egyik alapösszetevője.
Retinolsav vagyis A-vitaminsav kizárólag orvosi felhasználású sav! (A hétköznapi szóhasználatban gyakran összekeverik a retinollal, ami nem más, mint maga az A-vitamin, mely segíti a hámképződést, gyorsítja a sebgyógyulást, kedvezően befolyásolja a faggyúmirigyek működését, védi és a fertőzésekkel szemben ellenállóvá teszi a hámréteget.)
A bőrgyógyászok az aknék kezelésére retinolsav származékot szoktak alkalmazni (például isotretionin). Ez a készítmény nagyon hatékony, de nem veszélytelen. Lokálisan kenőcsként az acne vulgaris (közönséges akne vagyis pattanás) második és harmadik súlyossági fokára, szájon át gyógyszerként súlyos, más kezelésre nem reagáló „akne betegség” esetén adagolható. A retinolsav és származékai a faggyúmirigy- működést gátolja, a szaruréteg megvastagodását csökkenti, ezért a bőr szárazabbá válik, hámlani kezd, és kissé elvékonyodik (nemcsak az érintett területeken, hanem a test teljes felületén). A kezelés ideje alatt szigorú fényvédelemre van szükség. A kúra idején a bőr rendkívül sérülékennyé válik.
Mely évszakokban szabad savkezelésre menni?
Fontos tudni, hogy a savkezelések ideje a napfényszegény késő ősz és kora tavasz közötti időszak! Mivel a legtöbb sav „megbontja” a bőr külső védőköpenyét ezért az fényérzékennyé válik.
Lehet az arcbőrre való hámlasztókat a testen is alkalmazni?
Az arcbőr, nyak és dekoltázs környékén a bőr vékonyabb és érzékenyebb. Ezért, bár ártani nem lehet vele, savérzékenyeknek még akkor is érdemes odafigyelni, ha például a lábukat hámlasztják. A fényvédő használatáról pedig ilyenkor sem szabad megfeledkezni! (Fordított esetben, vagyis egy kifejezetten testre való bőrradírt arcbőrön használni kifejezetten nem ajánlott, mivel a termékben lévő durvább szemcsék és az esetleges mesterséges illatanyagok a vékonyabb arcbőrön akár kipirosodást és sérüléseket is okozhatnak.)
